Néhány napon belül döntés születik a törökkanizsai sportcsarnok kiépítéséről. E témáról beszélgettek azon a találkozón, melyet október 10-én tartottak meg a községi képviselő-testület tanácsnokainak, a sportklubok képviselőinek és községünk polgárainak részvételével.

Dr. Radovan Uverić polgármester elmondta, hogy a létesítmény a törökkanizsaiak álma s az Önkormányzat egyik kitűzött célja. A Vajdasági Nagyberuházási Igazgatóság erre közel 95 millió dinárt biztosított s a közbeszerzési eljárás is lezárult, így a polgármester már kiadhatja az utasítást a kivitelezőnek, hogy kezdje meg a munkálatokat.

– E kötetlen eszmecserének nagyon fontos beruházás a témája, melyről nem szeretnék dönteni anélkül, hogy Önökkel ne beszélgessünk el. Egyesek nemet mondanak a sportcsarnok kiépítésére, több okból is, melyek némelyikét nem tudom megérteni. Az Obilić Kézilabda Klub számára e gond objektív, s megértem, hiszen a tervezett pályán nem lehetne bajnoki kézilabda-mérkőzéseket játszani. Mások viszont e „problémát” politikai szintre akarják terelni. Hasonlók miatt a múltban sok, jelentős beruházástól estük el – például új szálloda kiépítésétől is, 1995-ben – mondta vitaindítójában a polgármester.

A tervben előlátott pálya nem 40 x 20 méter, mint ahogyan azt a kézilabda-sport követeli, hanem négy méterrel rövidebb illetve három méterrel keskenyebb, és más sportokhoz elegendő. A történetben fontos az építkezéshez kijelölt helyszín is, vagyis a híd közelében található néhai Tejüzem területe, mely nem tesz lehetővé nagyobb pályát. Itt már biztosított az elektromos áram, víz-és szennyvízhálózat és a gáz, mely jelentősen csökkenti a költségeket. A sportcsarnok építése nem lehetséges sem a parkban, mely állami védelem alatt áll, de az iskolaudvarban és a vásártéren sem. A felmerült gondról a napokban beszélgettem Igor Mirović tartományi kormányfővel és Vladimir Batez tartományi sport- és ifjúsági titkárral. Felvetődik a kérdés: nagyobb gond-e a tervezett csarnokot felépíteni, vagy nem építkezni. Ha Törökkanizsának nincs szüksége sportcsarnokra, nem építjük fel. Hogy lesz-e pénz másik csarnokra, nem tudjuk!- fogalmazott a polgármester.

Községünk önerőből ilyen beruházást nem tud kieszközölni. Az akutális helyi önkormányzat 2016-ban az előző községi vezetéstől kb. 400 millió dináros adósságot örökölt, melyet időközben, köszönve a tartományi és köztársasági Kormánynak, visszafizettünk. A sportcsarnok használata ingyenes lenne, karbantartását pedig a községi költségvetés eszközeiből fedeznék.